Mese és rajzfilm - ugyanaz?
vasárnap, október 14, 2012
Mindenki tudja, hogy manapság a gyerekek sokat ülnek a TV előtt. A szülők közül sokan azt mondják erre: "De hiszen csak mesét néznek!" Talán ők sem tudják, mi a különbség a mese és a gyerekcsatornákon látható rajzfilmek között. Lehet, hogy igazából nem is gondolják, mennyi értelmetlen szöveg kap helyet némelyik gyerekeknek szánt műsorban - az erőszakos cselekedetekről nem is beszélve. Persze léteznek olyan rajzfilmek, amelyek szerintem is egész jók (Magyar Népmesék, Franklin, Babar ), de még ezek az aranyos kis filmek sincsenek olyan jótékony hatással a gyermekedre, mintha te magad mondanál neki mesét.
A mesehallgatás (és nem nézés) egyik nagy pozitívuma, hogy közben a kisgyerek fejében folyamatosan peregnek a képek. Lelki szemeivel sorra látja az elmesélt eseményeket, szereplőket, teljes lényével átéli a mesét. Hasonlít ez ahhoz, mint amikor álmodunk. Ez a folyamat pedig segíti a kisgyerekeket az őket ért sok-sok élmény, információ feldolgozásában. A TV nézés ezt a képalkotó folyamatot blokkolja le, hiszen a gyerek készen kapja a képeket, amelyek gyakran az ő számára feldolgozhatatlanul gyorsan következnek. Ezért ahelyett, hogy megnyugtatnák, még inkább fokozzák a nyugtalanságát. A rajzfilmek által közvetített üzenet - ha van egyáltalán - ráadásul sokszor nem is az ő korosztályuknak szól, egyébként pedig a gyerekek számára többnyire nem is érthető.
Az oviban naponta nyílik alkalmam megfigyelni, amikor a gyerekek igazán belefeledkeznek a mesehallgatásba: nyugodtan fekszenek, vagy ülnek, nem izegnek-mozognak, tekintetük valahova messze kalandozik, szájuk kicsit nyitva és tökéletesen látszik, hogy egészen máshol járnak. Benne a mesében. Mintha ők maguk lennének a szereplői. Az a csodálatos ebben az átváltozásban, hogy a gyerekek mindig annak a szereplőnek a bőrébe bújnak, amelyik tulajdonságra, vagy érzésre a legnagyobb szükségük van.
- Ha kicsinek és gyengének érzik magukat, ők lesznek a hős királyfiak, vagy a félelmetes óriások.
- Ha félnek, szoronganak, a mesében bátor, rettenthetetlen vitézek lesznek, akik nem félnek szembeszállni a legfélelmetesebb ellenféllel sem.
- Ha úgy érzik, rájuk senki nem figyel oda eléggé, a mesében gyönyörű királykisasszonyokká változnak, akit mindenki megcsodál.
Sok-sok olyan helyzet adódhat egy kisgyerek életében, amikor érzi, hogy valamiért nem alakulnak jól a dolgok a környezetében, de természetesen ezeket sem megfogalmazni, sem megoldani nem tudja. Ilyen esetekben is megkönnyebbülést hozhat számára az a felismerés, hogy a mesében az ő helyzetéhez hasonló konfliktusokra mindig van megoldás.
- Testvérféltékenység nemcsak a valóságban, hanem sok mesében is szerepel. A nagyobb testvérek általában rosszat tesznek a kisebb öccsükkel (a valóságban ezt nem lehet megtenni - de a mese által mégis átélhetővé válik), de aztán a mese végén mégis minden elrendeződik, feloldódik a testvérek közötti viszály.
- Válás esetén szinte törvényszerű az új "anyukával" szembeni ellenszenv. A mesék által ez az érzés is oldódhat, mert ott a gonosz mostoha végül pórul jár és ezt a mesében ki is szabad mondani, szabad vállalni a negatív érzéseket is. A valóságban ez nem ilyen egyszerű.
A mesék csodákkal átszőtt világa közel áll a gyermeki lélekhez és gondolkodáshoz. Számukra még természetes, hogy valaki ért az állatok nyelvén, hogy tud repülni és varázspálcával varázsolni. Ezért is tudnak annyira belemélyedni ebbe a világba.
Ugyanakkor a mesék kapaszkodót nyújtanak a valódi világban is. Irányítják gondolkodásukat, ismereteket nyújtanak, segítenek eligazodni a számukra még sokszor átláthatatlan környezetben.
Sokszor kérik a gyerekek a mesék ismétlését. Az ismétlés egyrészt biztonságérzetet nyújt nekik (tudják, hogy mi fog következni és ez a kiszámíthatóság megnyugtató a számukra), de az egyre többszöri ismétlés során egyre pontosabban megjegyzik a részleteket is és egyre mélyebben élik át a mese mondanivalóját is.
Még 4 ok, ami a mesemondás-mesehalllgatás mellett szól:
- Fejlődik szókincsük, kifejezőkészségük, beszédértésük. A rendszeres mesehallgatás hatására fokozatosan megtanulják megfogalmazni és mondatokba rendezni mondanivalójukat.
- A mesében rejlő erkölcsi mondanivaló (segítőkészség, megbocsátás, türelem, kitartás stb.) mélyen megragad majd bennük, ez az egyik legjobb módja annak, hogy az értékes emberi tulajdonságok csíráit elültessük a gyerekekben (a saját példánkon kívül).
- Fejlődik képzelőerejük, szárnyakat kap a fantáziájuk, aminek később is hasznát fogják venni, például ha egy megoldást kell valamire "kitalálni", elképzelni.
- Az olvasás megszerettetése azzal kezdődik, hogy mindennap meséket hall a kisgyermek. Megszereti a történeteket, érdeklik a szereplők, a cselekmény, újra és újra át szeretné élni a mesevilág csodás élményeit. Ez a vágy fogja majd őt elvezetni (segítségünkkel) a könyvek birodalmába is, amit majd idővel, szépen lassan maga is olvasni fog (ez nem esik egybe az első osztályban bekövetkező olvasás tanulással).
0 megjegyzés